Janez Jansa szlovén kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár egyetért abban, hogy a koronavírus-járvány legyőzéséhez és az illegális migráció megfékezéséhez közös válaszra van szükség.

Kurz kedden egynapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovéniába, ahol az Európai Unión belüli együttműködésről, a koronavírus-világjárványról és az illegális migrációról tárgyalt a szlovén miniszterelnökkel.
A két vezető közös sajtótájékoztatóján egyetértett abban is, hogy ősszel el kell kerülni a koronavírus-járvány miatti teljes leállást.
Sebastian Kurz kiemelte: “a vírus elleni küzdelemben már látható a fény az alagút végén”.
Hozzátette: Ausztriának az a célja, hogy bizonyos szabályok és kiigazítások mellett – amennyire csak lehetséges – az iskolák maradjanak nyitva, és őrizzék meg a normális élet működését minden területen.
Jansa figyelmeztetett, hogy a járványveszély nem szűnt meg, a fertőzöttek száma egész Európában nőtt. Ugyanakkor úgy értékelte: a tavaszi időszakhoz képest már enyhébb a betegség lefolyása, és csökkent a halálos áldozatok száma.
“Ez azt jelenti, hogy tanultunk valamit, és a védőintézkedések hatékonynak bizonyultak” – mondta.
Janez Jansa megjegyezte, hogy Ausztria és Szlovénia szorosan együttműködött a járvány kezdetén. Ausztria egyfajta példakép volt Szlovénia számára a vírus elleni harc első, legrosszabb heteiben, és egyike azon kevés európai országoknak, amelyek jól kezelték járványt – hangsúlyozta.
Az illegális migrációval kapcsolatban Jansa elmondta: az EU külső határainak védelme kulcsfontosságú. Felhívott a határvédelem megerősítésére és a probléma közös uniós megközelítésére. Úgy vélte: támogatni kell a legsúlyosabban érintett országokat, hogy elkerüljék a 2015-höz hasonló állapotokat.
Jansa és Kurz abban is egyetértettek, hogy az EU külső határainak védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy a belső határok ellenőrzés nélkül működhessenek.
Kurz újságírói kérdésre válaszolva az uniós együttműködéssel kapcsolatban elmondta: Ausztria és Szlovénia számos kérdésben közös álláspontot képvisel, köztük az EU versenyképességének fellendítése, a globális piacon a gazdaság digitalizálása ügyében, hogy Európa számára biztosítva legyen a további növekedés és előrehaladás.
Mindkét vezető kiválónak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat. Ausztria Szlovénia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője.
Sebastian Kurzot Borut Pahor államfő is fogadta, akivel az osztrák kancellár a szlovén és az osztrák nemzeti kisebbségek helyzetéről tárgyalt. Kurz és Pahor közösen vesznek részt október 10-én a karintiai népszavazás 100. évfordulóján Klagenfurtban tartandó ünnepségen. Az Osztrák- Magyar Monarchia szétesése után, 1920. október 10-én a karintiai lakosság egy része népszavazáson dönthetett arról, hogy Ausztriához vagy az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kíván-e tartozni. Az Ausztriához került régióban nagyszámú szlovén közösség is élt. Az évfordulót az osztrákok évtizedekig hazafias, jobboldali rendezvényekkel ünnepelték, míg Szlovénia történelmi traumaként emlékezett ezen nemzetrészének elvesztésére.